Múlt szombati túránkon, a Mátra északi részén járva két csevice is útba esett. Az egyik Parádóhuta határában található és a Rákóczi turistaút sárga jelzésén érhető el (akár Parád felől is). Ez a Klarissza-csevice, melyet Károlyi Mihály a nagymamájáról, gróf Kornis Clarisse-ről nevezett el (és melyet 1883-ban építettek ki). Ez a víz szénsavtartalmával a szervezet hőmérsékletét növeli, gyorsítja a vérkeringést, vastartalma miatt pedig a vérképzésben van jelentősége. Bárki fogyaszthatja, kifejezetten üdítő hatású, jó szomjoltó, ezért távolabbról is jönnek ide vízért. Ezt mi is tapasztaltuk, a fotózáshoz várni kellett, mert valaki éppen egy nagy demizsonba töltötte a vizet. Palackozásra nem alkalmas, mivel vastartalma hamar elbomlik, csak frissen fejti ki gyógyító hatását. Közelében egy virtuális geoláda (geokő) rejtőzik, aki erre jár, érdemes megkeresnie. Ez a mátrai források geoláda-sorozat egyik tagja – ezekről talán majd később írok.

A másik ilyen forrás a Tót-berki csevice, melyet Parádóhutáról, a sárga kör jelzésen érhetünk el (mely az előbb említett sárga sáv útvonalából ágazik ki). Itt két gondosan lefedett csőből lehet vizet meríteni. Ez az ital is szénsavas, emellett kénes mellékíze van. (A képeken mindkét cső, illetve a csőben lévő víz is látható.)

Én csak az egyiket (a vasas ízűt) kóstoltam meg. Itthon viszont utánanéztem, mi is az a csevice? A szláv eredetű szó savanyú vizet jelent (Erdélyben egyébként ezt hívják borvíznek). A Mátrában, főleg Parádfürdő  környékén az utóvulkáni működés hatására feltörő kén-hidrogénes, szénsavas ásványvizek helyi elnevezésére szolgál. Érdekes, hogy nemcsak a hegység északi oldalán vannak csevicék, akad belőlük a déli oldalon is (ld. a kénes vizű Puskaporos-kút Gyöngyöspata közelében).

Mivel a Rákóczi turistaút befejezése (Kékestető és Parád között) még hátravan, lehet, hogy hamarosan újabb csevicével való találkozásról számolok majd be.