Vajon mi az igazi neve ennek a forrásnak? Hiszen a közelében lévő vasúti megállóhely neve Sáferkút, de olvastam már Schäfer-kút, Schafer-kút változatban is. Mostanában a térképeken a fenti néven szerepel. Egy Drégely várának romjait felkereső kirándulásnak (a piros + jelzésen) akár kiinduló-, akár végpontja is lehet ez a szépen karbantartott, erdei WC-vel (!) is ellátott pihenőhely. Egy 2017-es, különös meleg nyári túra végén szinte életmentő volt számomra a bővizű és hűs forrás. A mellette álló tábla szerint nyaranta a Szondi várjátékok egyik kedvelt helyszíne is ez a terület, talán ennek köszönhető kiépítettsége. Itt áll a Drégely várának történelmi emlékhely voltát jelző emlékoszlop is.

Maga a forrás nagyon régi, egyes vélemények szerint már Szondi György korában is létezett. Egy 1871-es térképrészleten már szerepel (akkor éppen Sáferkútként), az elnevezés német szóból ered, jelentése: juhász, ill. pásztor. A kutat az állatok itatására és önmaguk szomjának oltására használták az itt élő pásztoremberek. Természetvédelmi szempontból is különleges hely a forrás és környéke, a vízben fejlődik ki a foltos szalamandra lárvája, nyirkos-esős időben láthatunk itt kifejlett egyedeket is.

Térképen: https://www.turistautak.hu/poi.php?id=3645

A forrás 2017. július 18-án

A forrás egy archív képen (forrás: ismertető tábla)

Ma (március 22-én) van a Víz Világnapja, melyet 1993 óta minden évben megtartanak.

A 2023. évi mottó: "Változtass most!"

Ezen a napon a Lehoczky János által írt Vizek fohászát teszem közzé:

VÁNDOR!

Ki szomjadat oltod forrásom vizével

VIGYÁZZ REÁM!

Hűsítem arcodat forró nyári napsütésben

Frissítem fáradt testedet vándorútjaid után.

Csobogásom nyugtatja zaklatott lelkedet,

Habjaim tánca bűvöli tekintetedet.

Poros gúnyádat tisztítom,

Jószágod egészségét őrzöm,

Általam sarjad vetésed.

Ott búvom édes gyümölcsöseidben,

Erőmmel hajtom malmodat,

Megtartom bárkádat, sajkádat.

A földről mennyekbe szállok,

s onnan küldök áldó, termékeny esőt szikkadt kertjeidre.

VÁNDOR

Ki elmégy mellettem, hallgasd meg kérésem:

VIGYÁZZ REÁM!

A képen a Rekettyés-forrás vize látható, 2023. január 7-én.

NEVÉNEK EREDETE: a foglalását készítő egyesületről lett elnevezve, az egyesület pedig egy - főleg magasabb hegyekben nyíló - virágról, a (havasi) gyopárról kapta a nevét

MEGKÖZELÍTHETŐ: Pomázról az Ady E. utcán induló Z+ jelzésen (2,3 km), a csobánkai elágazástól a P, majd a Z nzet jelzésen (1,72 km), Lajos-forrástól a S+, Zo, Z+ jelzésen (3,43 km)

FOGLALÁSI ADATOK: igényes foglalatát az 1912 tavaszán alakult Gyopár Turista Egyesület készítette 1923-ban, felújítását a MATI túrázók végezték 2013-ban (a 90 éves évfordulón)

TÁBLÁJÁNAK SZÖVEGE: GYOPÁR-FORRÁS 1983-2013 MATI TÚRÁZÓK

TÉRKÉPEN: http://www.turistautak.hu/poi.php?id=129

GEOLÁDA: https://geocaching.hu/caches.geo?id=5183

(A fénykép 2017. március 21-én készült)

Az 1930-as év során egy (feltehetően) nagybörzsönyi kőfaragó mester számos hasonló forrásfoglalatot készített, majd (valószínűleg szekérrel) szállította (f)el a forrásokhoz és (talán) néhány barátja vagy rokona segítségével elhelyezte azokat a források fölé. 

A Szépasszony-kút és a Füstös-forrás

Jelenleg 8 ilyen faragott forrásfoglalatról tudok, közülük hatot már "élőben" is sikerült felkeresnem az utóbbi években. Most ezeket szeretném 1-1 képpel bemutatni. A képek, és a rajtuk látható jellegzetes vonások alapján egyértelmű a hasonlóság.

A Lovas-kút és a Dijós-kút

Különösen érdekes az egykori Vasedény-kulcsosház melletti forrásnál jelenleg található két (!) faragvány helyzete. A Fagyos-kút eredetileg talán nem is itt volt, a követ a Vasedényes turisták, Koska Jánosék vitték oda. Koska János halála után a mai foglalással róla nevezték el a ház melletti forrást. Az is lehetséges, hogy eredetileg ez volt a Király-kút, mivel a közelben van egy Kis-Király-rét nevű hely. (Ezt igazából már csak a források foglalatait eredetileg felállítók tudnák tisztázni...)

A Fagyos-kút és a Király-kút kövei a Koska János-forrásnál (Kiss Csabáné felvétele)

Vajon rejtőzik-e még valahol (Nagybörzsöny közelében) ilyen foglalat? (Ha bármi információt kapok róla, itt hírt adok majd erről.)

Az Oldaltmászós-kút és a Szénégetők kútja (Major Máté felvétele)

Mindez a térképen:

Dijós-kút

Fagyos-kút

Füstös-forrás (kisvasút megálló)

Lovas-kút

Oldaltmászós-kút

Szépasszony-kút

Szénégetők kútja (forrás: Cartographia Börzsöny-atlasz)

Bernecebaráti és a drégelyi várhegy között húzódik a Börzsöny egyik talán kevésbé közismert része, a Nagy-völgy. A benne futó Nagy-völgyi-patak vizét számos itt fakadó forrás táplálja. Közöttük található egy régi, patinás forrás, az Oszlopó-forrás is. Ezt a forrást báró Korányi Frigyesnek, a magyar orvostudomány egyik kiemelkedő alakjának tiszteletére foglalta a Budapesti Orvosok Turista Egyesülete. Ünnepélyes átadására Korányi Frigyes fiai mellett többek között dr. Zsitvay Tibor igazságügy-minisztert is meghívták. Az eseményre 1931. május 31-én került sor. 25 évvel ezelőtt, 1995-ben a salgótarjáni 153. sz. Dornyay Béla cserkészcsapat újította fel. (Minderről a forráson lévő réztábla tájékoztatja az arra kirándulókat, az eredeti márványtábla már régen eltűnt innen.)

A völgy másik két forrásával együtt egy multi geoláda egyik pontja, a rejtekhely a jellegzetes kialakítású forrás közelében található. A forrással szemben, a patak túlsó partján egy hangulatos réten kis faházikó áll, egy kis megállásra csábítva a turistákat. A forrásból jelenleg csak merítéssel tudunk vizet nyerni, így ivásra nem alkalmas.

(A fényképek 2016. július 30-án készültek)

NEVÉNEK EREDETE: id. Hoffmann Sándor közalapítványi főerdőmesterről, a Magyar Kárpát Egyesület Budapesti Osztálya választmányi tagjáról (élt: 1842-1892) nevezték el (csakúgy mint a közeli Hoffmann-kunyhót/vadászházat is), aki sokat tett a pilisi útjelzések és a dobogókői menedékház ügyében.

MEGKÖZELÍTHETŐ: Pilisszentlélekről a) P, P+, Z, Znzet (3,9 km), b) P, Z, Znzet (4,8 km), c) P, Z+ (3,1 km); Dömösről P, Z+ (5,6 km)

FOGLALÁSI ADATOK: 1876. aug. 2-án foglalták, újjáépítette a Pilisi Erdőgazdaság 1955-ben (ekkor épült mellé a kőpad)

TÁBLÁINAK SZÖVEGE: a) HOFFMANN-KÚT 1876 aug. 2-án; b) Újjáépíttette a Pilisi Erdőgazdaság 1955-ben

TÉRKÉPEN: http://www.turistautak.hu/poi.php?id=7948

GEOLÁDA: https://geocaching.hu/caches.geo?id=4859

(Fényképek: 2022. augusztus 12.)

A Királyházáról Kemencére vezető út (S+) mellett található forrást az MTE Medikusok Csoportja foglalta 1934-ben. Nevét dr. Kenyeres Balázs (1865-1940) orvosprofesszorról kapta, aki egyetemi tanárként megalkotta a törvényszéki orvosképzés alapjait, és a radiológiai módszerek használatát ezen a területen elfogadottá tette. Munkásságát több hazai díjjal is elismerték, tiszteletbeli tagja volt a Német Igazságügyi Orvosi Társaságnak is. A bő vízhozamú forrást régebben Bacsina-kútnak és Kisasszony-forrásnak is nevezték.

(A képek 2020. augusztus 20-án készültek.)

2021-ben ismerkedtem meg a Bányászkör instant túramozgalommal, ennek köszönhetően fedeztem fel az Annavölgy határában található Zsigmondy-forrást, ahol az év során háromszor is megfordultam (egyszer épp az ide telepített geoláda keresése miatt).

(a forrás 2021. márciusában)

Annavölgy a dorogi szénbányászat bölcsője volt 223 évig (az 1781-es kezdetektől). A vízbetörések valós veszélyt jelentettek a bányászok számára, több mint két évszázadig. Több mint 50 éve befejeződött a bányászati tevékenység, így a karsztvíz szintje felemelkedett, több helyen megjelentek új források. A Deres sétány bevezetője és a csille (emlékmű) között félúton elhelyezkedő területen már több évtizede csordogált egy forrás, mely sokáig csak az erdei állatok ivóhelyeként szolgált.

(a forrás és környezete 2021. decemberében)

2020-ban az Önkormányzat a Bányász Hagyományőrző Klub segítségével és a Dorogi Szénmedence Kultúrájáért Alapítvány anyagi támogatásával elhatározta, hogy ezt a vizet, amely sokáig ellenség volt az itt élőknek, most a maguk javára fordítják, és egy emlékhelyet alakítanak ki a Dorogi Szénmedencében végzett bányászkodás tiszteletére, valamint közösségi pihenőhelyet biztosítsanak a helyiek és a kirándulók számára.

A forrást Zsigmondy Vilmos (1821-1888) bányamérnökről nevezték el, aki az 1850-es években 8 éven keresztül az annavölgyi kőszénbányát vezette.

(a kép forrása: hu.wikipedia.org)

A forrásból 8 liter körülbelül 17 fokos, iható víz folyik ki percenként.

A forrás mellett egy ötletes és egyedi Mesefa található, amely a kisebb gyerekekkel érkező családok számára nyújthat izgalmas élményt. Fából készült madárodúkban magyar népmeséket helyeztek el, amit a szülők felolvashatnak a gyerekeknek.

(A Mesefa 2021. decemberében)

Idén az első két hónapban 8 forrásnál jártam, ezek közül 7 már ismerősként köszönt vissza (ezeket ráadásul mind egyetlen túrán sikerült felkeresnem). Az egyetlen eddigi újonc viszont nagyon szép meglepetést szerzett nekem. Családi hétvégénk során Hárskúton töltöttünk egy kis időt, és a túrázós nap elején kerestük fel a település közelében lévő Esztergáli-forrást. (Őszintén szólva nem sokat tudtam róla, egy közelében elhelyezett geoláda volt a fő vonzerő. És milyen jó, hogy kitérőt tettünk a kedvéért...)

Az Esztergáli-forrás Hárskút falu szélén levő kellemes piknikező hely, melyet Hárskút Fejlődéséért Közalapítvány, és a Farkaspagony IKE tagjaiból szerveződött csapat 2011 tavaszán alakított ki. Apró különlegessége, hogy a forrás vize lépcsős vályúsoron folyik egy kis tavacskába, melynek partján stéget is találunk. Van még itt szabadtéri tűzhely, és esőbeálló is. Nagyon hangulatos összképet nyújtott a hely - még így február közepén is. El tudom képzelni (ill. láttam róla fényképeket), hogy tavasszal és ősszel még vonzóbb arcát mutatja.

Megközelítés: A települést a Veszprémi utcán kell elhagyni, egy széles földúton kicsit balra tartani, majd a jobbra tartó utak közül a másodikon juthatunk el a forráshoz. Kitáblázva nincs, térkép használata ajánlott.

Mindenkinek csak ajánlani tudom a felkeresését, ill. nagyon remélem, hogy az arra járók és a helyiek is vigyáznak e kedves pihenőhelyre.

(A képek 2023. február 11-én készültek.)

A futball-hangulatot idéző alcím a Magyar Turista folyóiratban megjelent cikkem (2020. március) két rövid ismertetőjét takarja. (Érdekesség, hogy legutoljára mindkét forrásnál a fiammal jártam.)

Újpest-forrás

Az Égés-tetőről Királyrét felé haladó Po, illetve Ko jelzésen közelíthető meg az Újpest-forrás, melynek közelében már 1982-ben is csak egy roskadozó fakunyhó (az Újpest-kunyhó) állt, manapság pedig már szinte nyoma sincs ennek az épületnek, melyet az újpesti gyárak és üzemek dolgozói társadalmi munkában építettek. A forrásnál a következő felirat olvasható: „Szállásbérc 1969. Foglalták a királyréti Erdészet dolgozóinak támogatásával a Budapest IV. ker. Természetbarát Szövetség tagjai.”

Az Újpest-forrás 2020. október 3-án

Vasas-kút

A Bezina-rét és Nagyirtáspuszta között haladó P+ jelzésről apró kitérővel (Po jelzés) közelíthető meg a Vasas-kút. Éppen 60 éve, 1960-ban építette meg foglalatát a Vasas Természetbarát Egyesület Mechanikai Laboratórium Osztálya (ilyen is volt egykor). Más, kevésbé ismert elnevezései: Háló-kút (mellette pihentek, aludtak a favágók), Vas-kút. A forrás közelében geoláda „lapul”. További érdekesség, hogy a forrástól 150 méterre egy bányatáró bejárata látható

A Vasas-kút 2017. május elsején