Csokonay Sándor 1898. január 6-án született Székesfehérváron. Magasabb iskolai tanulmányait Pécsett végezte, a Ciszterci Gimnáziumban érettségizett, majd a Püspöki Tanítóképző elvégzése után középiskolai testnevelő tanárként kezdett dolgozni. Munkahelye volt a Pius Gimnázium (1919-1943 között), a Nagy Lajos Gimnázium (1948-1949 között, csak egy évet tanított volt alma materében), majd a Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola (1949-1960-ig). Emellett 1924-től a Pécsi Atlétikai Club tornaszakosztályának edzője, majd a Délnyugat Kerületi Tornaszövetség alelnökévé választották. (A PAC-ban ismerkedett meg Baranyai Auréllal, aki 1928-tól 1933-ig az egyesület főtitkára volt, vele és a két Millner-fivérrel ők lettek a legendás „Négy barát”.)
Testnevelő tanár volt, de az életet a mecseki erdő jelentette számára. Saját kedvére, mások örömére építette a forrásokat. A hátizsákjában állandóan hordott cementet, kőműveskanalat és más forrásépítő segédeszközöket, hogy amikor szükség van rá, elővegye és „munkához lásson”. A források elnevezéséhez előbb információkat gyűjtött a környékről. Sok geológus, erdész ismerőse volt, kikérdezte őket a terület érdekességeiről és ezek alapján nevezte el a forrásokat. Csak közeli, nagyon kedves barátairól nevezett el forrásokat. A források tábláinak vésését, a kőfaragó mesterséget első feleségének édesapjától tanulta. A forrásokhoz sok helyütt merítős medencét készített, amiből az erdőt járók a vizet kimerhették. Nemcsak építette a forrásokat, hanem tisztításukról is gondoskodott. Több mint ötven (!) mecseki forrás foglalása és gondozása fűződik a nevéhez.
Emellett futotta erejéből egyéb erdei turistalétesítmények létrehozására és gondozására. Javította a kis erdei kunyhókat, később a turistaházakat. Nagyon szerette az erdő világát, szabadidejében ott pihent igazán. Hosszú évekig középiskolai testnevelő tanárként nevelte az ifjúságot a sport és a természet szeretetére. Madárvédőként is jeleskedett, több előadást tartott a madarakról időseknek és fiataloknak egyaránt. Számtalan madáretetőt, madárodút készített, helyezett el az erdőbe és az erdei kis faházak környezetébe.
Állandóan tevékenykedett, egész életét betöltötte a tenni akarás. Évtizedekig használtuk az általa készített, kezelt mecseki forrás-nyilvántartást.
Gazdag életutat követően, 1983. március 29-én hunyt el.
Nevét és fényképét a Bazsarózsa-kulcsosház kertjében emlékkereszt viseli, de róla nevezték el a Virágos-völgyben a Csokonay-kutat is, melyet 1998-ban, születésének 100. évfordulóján Baumann József és segítői építettek ki a Nyugat-Mecsekben. A Négybarát-forrás CS monogramja az ő szikár alakját jelképezi. Az általa foglalt Laci-forrásnak másodszülött fia a névadója. Ugyancsak az ő és barátai emlékét őrzi a Cinke-tanya emlékköve. Tisztelői a mai napig is „Pater fontium mecsekiensis"-nek (a "mecseki források atyjának") nevezik.
A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség minden év tavaszán, március végén, halálának évfordulójához (és a Sándor-naphoz) kapcsolódva a "Csokonay Sándor Emléktúra" megrendezésével emlékezik meg róla, 2019-ben már a 36. alkalommal kerül(t) sor erre, ezúttal március 17-én. Iskolája kézilabda emléktornával tiszteleg egykori tanára előtt.
Szorgalma, példamutatása, természetszeretete mindannyiunk számára példa lehet. A legnagyobb tiszteletünket talán azzal tudjuk kifejezni, hogy vigyázunk az Általa létrehozott értékekre, a forrásokra, az erdei házikókra, madáretetőkre.
Írásom az alábbi források alapján készült:
- http://mecsekegyesulet.5mp.eu/web.php?a=mecsekegyesulet&o=s78dDAjffQ
- http://mtsz.org/cikk/xxx._csokonay_sandor_emlektura
- https://turistautak.openstreetmap.hu/mefo/
- http://www.csgyk.hu/baranyai-neves-szemelyek-bongeszo/?nevesszemely_azonosito=13451
(A fekete-fehér képeken Csokonay Sándor és Millner Pál, illetve a Négy barát látható.